A haszid kozosseg Magyarorszagon

A haszid zsidóság magyarországi közössége.

A haszidizmus a zsidó vallás egyik spirituális ága, amely a 18. század közepén alakult ki Kelet-Európában. Báál Sém Tov néven vált ismertté Izrael ben Eliezer, a mozgalom alapítója, aki az isteni jelenlét közvetlenségére és az Isten iránti szeretetre fókuszált tanításaiban. Magyarországon a haszidizmus szintén nagy hatással volt a zsidó közösségekre, különösen a 19. és 20. század során.

Magyarországon a haszidizmus terjedése főként Galíciából indult, ahol a mozgalom már korábban is jelentős jelenléttel bírt. A mai Északkelet-Magyarországon és Dél-Szlovákiában alakultak ki az első haszid közösségek. Ezeken a területeken jelentős zsidó közösségek éltek, amelyek nyitottak voltak a haszid tanítások befogadására.

Magyarországon a haszidizmus történetének egyik legfontosabb vezetője Joel Teitelbaum, a szatmári rebbe volt. Teitelbaum rabbi a 20. század első felében vezette a szatmári közösséget.Szatmárnémeti, vagyis Satu Mare, a haszidizmus egyik központjává vált Magyarországon és Erdélyben, és a szatmári haszidok ma is jelentős szerepet játszanak a világ haszid közösségeiben.

A magyarországi haszidizmus különféle irányzatokat ölelt fel, amelyek jelentős befolyással voltak a helyi zsidó közösségekre. A haszidizmus magyarországi irányzatai között ott volt a belzi, a munkácsi és a spinkai is. A haszidizmus különböző irányzatai, mint például a belzi, a munkácsi és a spinkai, sajátos vezetőkkel és tanításokkal rendelkeztek, amelyek befolyásolták követőik vallási életét.

A haszid közösségekre Magyarországon a második világháború és a holokauszt tragikus következményekkel jártak. A zsidó lakosság jelentős része, beleértve sok haszidot, elpusztult a náci koncentrációs táborokban. Azok, akik túlélték a holokausztot, közül sokan elhagyták Magyarországot, és új életet kezdtek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.

Ennek ellenére a haszidizmus Magyarországon nem tűnt el teljesen. A holokauszt után kisebb haszid közösségek kezdtek újjáéledni, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet újjáéledésével ezek a közösségek is jelentős megerősödést mutattak. A haszid hagyományok ápolása továbbra is él Budapesten, ahol több haszid imaház és közösség működik. Noha ezek a haszid közösségek kisebb létszámúak, szoros összetartás jellemzi őket, és aktívan hozzájárulnak a magyarországi zsidó vallási élethez.

Ma is fontos szerepet játszik a magyarországi haszidizmus a zsidó vallási és kulturális identitás megőrzésében. Noha a haszid közösségek létszáma az utóbbi évtizedekben mérséklődött, a mozgalom továbbra is meghatározó szereplője a zsidó vallási életnek Magyarországon. A haszidizmus tanításai és szellemisége továbbra is befolyásolják a magyarországi zsidóságot, hozzájárulva a zsidó vallási élet gazdag és sokszínű jellegéhez.